Nem sokkal a Megatánc után pedig nemcsak a tévénézők, hanem a színházba járó közönség is megismerhette őt. Először itthon kapott szerepet a Vámpírok bálja című musicalben, a napokban pedig a darab berlini előadásának táncos főszerepét is megkapta.
Dáviddal akkor beszélgettünk, amikor a közelmúltban három napra hazalátogatott.
Milyen érzés itthon lenni?
– Mindig jó hazajönni. Egy hónapot töltöttem egyhuzamban Berlinben, rám fért a pihenő.
Vágytál haza?
– Szeretek itthon lenni. Ha távol vagyok, hiányzik a családom, a barátaim. Direkt kértem, hogy legyen úgy szünetem, hogy haza tudjak ugrani néhány napra.
Itthon is szerepeltél a Vámpírok báljában. Van különbség a két előadásban?
– Valóban ugyanarról az előadásról van szó, ennek ellenére azért vannak apró különbségek. Akadnak olyan dolgok, amelyek kint jobbak, de vannak olyanok is, amelyek itthon jobbak. Magyarországon a társaság, a csapat sokkal barátságosabb. Családiasabb a légkör. Berlinben minden katonásabb a német mentalitás miatt. Ennek ellenére mindkét produkció ugyanannyira szerethető. Itthon például a jelmezeket jobban kedvelem, a koreográfia nagyjából ugyanaz.
Mindkét előadás szerethető, ennek ellenére tudsz különbséget tenni? Van, amelyiket jobban szereted?
– Mindkettőt ugyanannyira szeretem, de a budapesti előadás közelebb áll a szívemhez.
Hogyan kerültél ki Berlinbe?
– Nyáron hallottunk róla Tihanyi Ákossal (koreográfus, táncos – a szerk.), hogy folytatják a berlini előadást, és táncosokat keresnek hozzá. Kimentünk Bécsbe egy válogatásra, és végül felhívtak minket, hogy mehetünk. Ákos ment előbb ki, engem október körül hívtak fel, hogy még tovább meghosszabbítják a produkciót, és ha van kedvem, mehetek.
Berlinben az előadás március 30-ig van színen. Mi lesz utána?
– Június elejétől itthon játszom az előadást, illetve augusztusban és januárban is. Ennél többet jelenleg még nem tudok, majd minden kiderül, ha hazajöttem.
Tudnál állandóan kétlaki életet élni? Tervezed, hogy a közeljövőben is külföldön vállalj munkát?
– Egyelőre nem tervezem, azt sem tudom, lesz-e még valaha ilyen lehetőségem. Ha adódna egy jó felkérés, valószínűnek tartom, hogy elvállalnám.
A magyar táncosoknak mennyi lehetőségük van külföldön elhelyezkedni?
– Szerintem lenne rá lehetőségük. A magyar táncosok nagyon képzettek, a világ bármely pontján megállják a helyüket.
Lendített a karriereden, hogy feltűntél a Megatáncban?
– Én nagyon szerettem a műsort, de igazából nem segített sokat.
Tartjátok a kapcsolatot a műsorban szereplő táncosokkal?
– Van két-három ember, akivel szoktunk beszélni, de nagyon szoros kapcsolatot nem ápolok senkivel. De igazából most nem is tudnék velük találkozni.
A későbbiekben a színház irányába mozognál, vagy másfelé szeretnél inkább továbbmenni?
– Szeretem a színházat, de mellette a latin versenytáncot sem szeretném elfelejteni. Vannak egyéb, kortárs táncos terveim is, de ezekről még nem beszélnék.
Egy táncos hogy él meg ma hazánkban? A zenészek, színészek hakniznak…
– Ez a táncosoknál is hasonlóképpen van. Ha jön a telefon, van munka, ha nem, akkor viszont baj van. Aki színházban is táncol, annak talán egyszerűbb a helyzete, de nem feltétlenül könnyebb.
Van olyan felkérés, amit nem vállalnál el?
– Ma már van. Régebben sok mindent elvállaltam. Fontosak számomra a körülmények. Ha nincs elég tér a tánchoz, akkor nem vállalom el. Abban az esetben, ha nem megfelelő a terület, nem tudom jól érezni magam tánc közben, és akkor a néző sem élvezi majd az előadást.
Csak a tánc az életed?
– Vannak más terveim is. A jövő tanévben szeretnék továbbtanulni.
Mittelholcz Dóra
Publikálták: METRO.HU
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése